2008. január 25., péntek

Mali felé


Ma a célban találkoztunk a Quart-tal (Ádám és Zoli rendben vannak, volt defektjük, elakadtak, rossz felől akartak hegyet kerülni, GyZ elájult majd ment a hasa :), az Akibúj társasággal, a Hetesbusszal, a Team Malibus-szal, meg még egy csomó mindenkivel. A velorexet Nouakchott-ban látták szemtanúk utoljára.
Holnap megyünk át Maliba. A napi cél Nara. Kíváncsi vagyok tényleg hűtőgépből készült-e a határőr irodája :)
Ja, ma nap közben 36 fok volt…hiába no…tél van. Otthon milyen az idő ? :) (
Sysman csapat)

VERSENY ÁLLÁSA

1. RAIDAdventure Team (Nissan Navarra), 338 pont
2. Pappas Team (Jeep Grand Cheroke), 334 pont
3. TBA Racing, 325 pont





Maliról egy kicsit túrisztikailag:

A nyugat-afrikai országok közül viszonylag stabilnak mondható Mali és annak fővárosa Bamako, a végállomása a Budapestről indult futamnak. Az afrikai Mali látványosságai többnyire természeti szépségek, de a világ minden tájáról érkezők csodájára járnak a késő középkorban épült vályog mecseteknek is. Ezek között talán a leghíresebb Timbuktu városa, amelyet a világ hét csodája egyikének is jelöltek.

Timbuktut a X. században alapítottákk a festett kék színű burnuszukról felismerhető tuaregek, akiknek leszármazottaik a mai napig itt élnek, igaz egyre csökkenő számban. Nyelvüket is alig 10 százaléka beszéli a lakosságnak, mert többnyire a songhait, a franciát, és a hasszániai arabot használják. Malin amúgy a francia mellett 50 hivatalos nyelvet tartanak számon.. Ismertetőjelük a festett kék burnusz. A tuaregek kezdetben csak rövid táborozásra készültek ezen a vidéken, de ahogy a transz-szaharai kereskedelmi útvonalon megélénkült a forgalom, úgy döntöttek maradnak.

Timbuktu a középkorban éltevirágkorát. Akkoriban a sivatagi utak és a 10 kilométerre húzódó Niger folyó jelentős kereskedelmi forgalmat eredményeztek az itt élők számára. Abban az időben tért haza Kankan Moussa a dúsgazdag nemes is Mekkából. Rögtön magához hivatta El Saheli, andalúziai építészt, aki olyan vályogmecsetet építetett a milliomos nagyúrnak, hogy a mai napig öt kontinens turistái járnak a csodájára.

A Djinguereber mecset (1327) főbejáratából egy hűvös, kissé sötét terembe lép a látogató, ahol körülbelül 2000 ember fér el az ima idején. A falakon mívesen munkált dekorációk láthatók, a főbejárat pedig egy fémmel díszített faajtó, a mali népművészet egyik legszebb fennmaradt darabja. Kint, az őrök néha megengedik, hogy a kúpalakú kis minaretekre, felmásszon az utazó egy-két fénykép erejéig. Az épületegyüttes a 2007-ben megrendezett Világ hét csodája verseny egyik esélyeseként szerepelt a nevezettek között, de a helyiek bánatára a legjobb hét csoportjába végül nem került be.

Bár az ország legnagyobb turisztikai vonzereje Timbuktu, a fővárosban, Bamakoban is akad látnivaló. Annak ellenére, hogy Mali a világ egyik legszegényebb országa, a főváros meglepően vidám és nyüzsgő. A városban egymást érik a piacok, ahol szinte bármit megkaphat az utazó, amire szüksége van. Kulturális éhségünket a város három nagy múzeumában, a Nemzeti Múzeumban, a Musée de Bamako-ban, vagy a Musée Muso Kundában csillapíthatjuk. A városban a francia hatásnak megfelelően kitűnő éttermeket és pékségeket találhatunk, aki pedig egy kellemes zenés estét szeretne eltölteni Bamakóban, a belváros hangulatos bárjaiban megteheti.

Maliba leginkább november és február között érdemes elutazni, az esős időszak után és a márciusban kezdődő forróság előtt. A Niger folyón közlekedő turistahajók a vízállás miatt novemberben jutnak a legtovább. Január elején tartják az ország leghíresebb zenei fesztiválját, a Sivatagi fesztivált a Timbuktuhoz közeli homokdűnéken.

Az ország legnagyobb részében biztonságosan utazhatnak a turisták, de a Mauritániával és Nigériával szomszédos határvidékeket, valamint a Timbuktutól északra eső területeket érdemes elkerülni, mivel ezek a vidékek a sivatagi fegyveres bandák fennhatósága alá tartoznak. Az Elefántcsontparttal határos országrészek pedig a szomszédos ország instabil politikai helyzete miatt számítanak kerülendő célpontoknak. Maliba Budapestről legkönnyebben Párizson keresztül lehet eljutni, az Air France járatai heti több alkalommal közlekednek a nyugat-afrikai országba.



Waszlavik Velorex Gazi... kifinomult manőverekkel vezeti a járgányt v.mikor a 80-as évek végén.



Nagy kék busz videó

Mali


Mali nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.



Története

A Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte.

Az 5. században Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom. A fővárosa Koumbi Saleh volt. A birodalom arannyal kereskedett a Földközi-tenger mentén fekvő területekkel. A birodalom a Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét felügyelte. Ebben az időben jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság felmondta az államszövetséget. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsotdiktátorként 1991-ig volt hatalmon. Az 1992. évi demokratikus választásokon Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konare küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban. 2000 és 2001 között az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. hajtott végre, és

Gazdasága

Mali a világ egyik legszegényebb országa. Területének 65%-a sivatag vagy félsivatag. A mezőgazdaság délen, a Niger és a Szenegál folyók mellett összpontosul (az ország 2%-án). A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség tizede nomád életmódot folytat. Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál legfőbb exportcikke, a gyapotafrikai frank 1994-es 50%-os leértékelése következtében a gazdaság növekedésnek indult. 1996-98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat. árának világpiaci változásaira. Az elkezdett reformok és az

Népesség

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: Bambara (30%, Malinké, Fulani (Fulbe, Peulh), Sarakolé (Maraka), Songhai, Soninké, Bobo, Bozo, Minianka, Senufo, Dogon, Khassonké, Tuareg, Mauren, Dioula.

A lakosság 81%-a (15 év felettieket nézve) analfabéta. Minden második ember jut csak tiszta ivóvízhez. A várható életkor 48 év.

Bövebben wikipédia

Trabant Tramp 2007



A repülés szerelmeseinek

Kútavatás


14. Jan 25 - Kiffa - Nara (551 km)

Háromszáz kilométer offródozásba került, hogy a magyarok örökre bekerüljenek El Gedia falu mitológiájába. Egy távoli ország királynője érkezett az országúthoz kétnapi járóföldre fekvő településre, hogy kis szpíccsel átadja a távoli ország pénzén épült a piros, fehér, zöld kutat, amit egy fordítási hiba miatt, piros, sárga, zöldre festettek. De a királynőt megelőzték terepjárós honfitársai, akik a kocsitetőn állva szórták porba a cukrokat, amitől az egész falu elfelejtette a hivatalos átadót.
A helyi etikett szerint az ajándékokat (petit cadeau) a falú főnökének (chef du village) kellene a kezébe nyomnia, hogy ne alakuljanak ki megalázó jelenetek, és különben is ő az úr. Most volt lökdösődés, a szpícs elmaradt, helyette össznépi táncolás kerekedett.

Kirk kapitány a cheffel táncolt, mert a nőkkel csak a nőknek szabad.

Itt pedig a királynőt beöltöztetik a hagyományos női ruhába a kútátadási ceremónai előtt. (index)

"Ne érj hozzám! - mondta Sehr Nórának - lány vagy." Sziklák között sétálunk a tűző nap alatt, a bakancs majdnem bokáig süpped a mély homokban. "Apám nem dogozik, mert már idős" - magyarázza a berbernek tűnő fiú. Arról már nem beszél, hogy miből tartja fent magát családja. Eleve nehezen tudtunk beszélgetni, mert még csak éppen tanulja az angolt. Egy amerikai tanártól, aki ott tanít a faluban. A 16 éves fiú szeretne angolt és franciát tanulni külföldi egyetemeken. Elvágyódik otthonról. Azt mondja sokan elhagyják a falut - el-Geddíját - egy pár tucat téglaformájú házból álló települést mélyen a mauritániai sivatagban.

Tidjikja felől jöttünk ide, az aszfaltutat elhagyva, bazaltsziklákon, homokcsapdákon át vezető kanyargós, kemény terepjáróknak való ösvényen. A falu határában egy pálmaliget mögött van egy tó. Állítólag ritka sivatagi krokodilok laknak az egyik bazaltmélyedésben összegyűlt kis vízben. Sehr pár barátjával vezetett el ide, miután levámolt pár tollra. Krokodilokat nem láttunk, csak szürke szamarakat, amik csüdig a vízben állva ittak, és közeledtünkre elnyargaltak.

A faluba azért mentünk, mert egy, a Budapest-Bamako Rali szervezői segítségével ásott kutat avattak fel. A piros-sárga-zöldre mázolt oszlopok övezte kút közelében sátor állt, előtte helyi férfiak, nők és gyerekek színes kavalkádja énekelt táncolt és dobolt. Sok gyereket azonban inkább az érkező terepjárók izgattak, pontosabban a velük járó apró ajándékok ígérete. Aki bármit is elővett, körbeállták, majd' szétszedték. Volt olyan résztvevő, aki inkább messzire dobta a müzliszeleteket: a gyerekek visongva ugrottak a porba esett csemegére. Beszédet nem mondott senki, legalábbis amíg ott voltunk, mert Nórával, Sehrrel és barátaival inkább a tóhoz sétáltunk a homokban.

Mire visszafelé jöttünk, már nagy gázzal és ijedt arccal jött Tulipán Szüfivel, másik két autó kíséretében. A többiek már elmentek - mondták - a gyerekek meg őket rohamozták. A továbbindulás káoszba fulladt. Az egyik fiú még elszaladt a tóhoz - ő versenyben van és ott volt egy megtalálandó pont -, eközben megérkeztek a ralit biztosító katonák, és sürgettek a továbbindulásra. Ideértek a gyerekek is, és tovább kéregettek. Az egyik autó utánament az elszaladt fiúnak, aki közben visszajött. Akkor a kocsira vártunk. Szüfi közben beleült a homokba, ki kellett tolni. A szélvédő nélküli, golyószórókkal és aknavetővel felszerelt dzsipeken ülő katonák pedig tovább sürgettek. Úgy indultunk, hogy toltam Szüfit, majd beugrottam a guruló kocsiba - a laza homokon nem lehetett megállni, mert elakadt volna.

Itt eshetett ki a fényképező a deréktokjából, de lehet, hogy a gyerekek emelték ki. Sajnos sok kilométerrel később tűnt csak fel a hiánya. Kár érte, mert jól bírta a port, és a tábori körülményeket. (Ezen kívül két napszemüveg is odalett - azok még a tengerparton: az egyiket óvatlanul kinthagytam a homokban és elvitte a dagály, a másik leesett a fejemről a habokba, amikor Novaksut felé száguldottunk a fövenyen.)

Az avatás után igyekeztünk, hogy körben, aszfalton érjünk el Kiffába, az aznapi célba. Mehettünk volna egyenesen is - mély homokban, felezőben, négykerékhajtással, izzó motorral -, de inkább visszamentünk az ösvényen. Délután négy körül értünk csak ki az aszfaltra. Így is forrt a víz a hátszélben, sőt az úton végig - bekapcsolt fűtéssel kellett jönnünk a 35 fokos melegben estig. Tulipán rosszul viseli, ha gond akad a technikával - sokat is idegeskedett miatta, ráadásul egész nap ő vezetett. Nóra estig videót vágott a hátsó ülésen.

Feszült út volt, az egyik faluban alánk ugrott egy kecske - a hátsó lába bánta -, és ránk esteledett az úton. Szinte az utolsó pillanatban vettük észre a bozótból elénk szédelgő szamarakat és tevéket, sokszor vakon mentünk, mert a szembejövők nem fárasztják magukat a fényszóró lekapcsolásával, az ósdi csőrös Mercedes kamionokat hajtó sofőrök pedig nem zavartatták magukat: ha a sávjukban homokbefúvást láttak, gond nélkül áthúztak a szembejövő sávba - még ha ott jöttünk is.

Felüdülés volt megérkezni a kiffai táborba, legalább kiderült, nem csak nekünk volt nehéz utunk. A mezőny jelentős része technikai problémákkal küzd. A szegedi barlangászok mikrobusza végleg megadta magát, pedig még motort is cseréltek benne, de az is megfőtt a rossz hűtővisszajelző miatt. Ezúttal a hummeresek vontatták őket sok száz kilométeren át, korábban egy Toyota 4Runneres pár segítette ki őket. Kiderült, hogy a szintén kidöglött kispolszkit eladták a brit fiúk az egyik faluban - 150 euróért. Lerobbant valahol a Mini is - ami napokkal később indult a mezőny után Pestről. Villám Géza, a főszervező Bogara is makacskodott.

A motorosok este sokáig egyik társukért izgultak, aki végül befutott. Egy olvasó kérdezte, megvan-e még a debreceni Dr. Szabó Sándor, aki szintén motorozik - megvan csak elromlottak a telefonjai - mondta a kiffai táborban. Volt olyan versenyző, aki rossz koordinátákra panaszkodott: elkeveredtek az aknamezőkhöz még Nyugat-Szaharában, állítólag tankokkal kísérték ki őket az amúgy kedves marokkói katonák.

Még három nap és Bamakóba érünk, ha sikerül. Jól kifáradtunk mi is, de Szüfi sem érzi jól magát a nagy melegekben a hűtőtisztítás ellenére. Az utolsó kilométereken elromlott a cébérádió zajzárja, ezért csak sistereg. Nekem ég a szemem, de nem a fáradtságtól: annyira telement homokkal, hogy fáj, ha este lehunyom. Most egy sötét lugas mélyén ülök, a fejlámpa is bedöglött így szinte vakon gépelek. Azért itt, mert itt volt konnektor, egy hatalmas sütőrostély mellett. Van, aki azonban jól érzi magát: az egyik kocsiból az előbb még lakodalmas rock, meg a Bubamara szólt. (origo)

14.nap 2007.januar 26. Kankossa-Kayes videó

Kútavatás:



Gizi News: Az ufók miatt maradt el a Dakar

Fogy a mezőny

Beküldve: 2008/01/25 01:31:25

Ma hajnalban katonai kísérettel gördültek ki a bamakos csapatok a mauritán Tidjikja város melletti bozót kempingből. A mai etap volt az eddigi összes Budapest-Bamako legkeményebb szakasza. A reggeli eligazításon sokan megrémültek a viszontagságos úttól és inkább az egyszerűbb aszfalt utat választották.

Még a legjobban felszerelt verseny autókat is megviselte a mai 490 kilométeres táv. A köves, sziklás útszakaszt, kiszáradt folyómedrek és hatalmas homokdűnék követtek. Estére mindössze 5 csapat érkezett be időben a célba.

A versenyben az élen egyre ádázabb a küzdelem. A második helyen álló Pappas Team ma elhasználta az összes pótkerekét. Ugyan egy sivatagi faluban megjavították a gumiaikat, de így sem tudtak pontot szerezni. Már annak is örültek, hogy nem kellett a dűnék között éjszakázniuk.

Ma délben az etapon található El Geddiyaban ünnepélyes, de kissé kaotikus körülmények között átadták azt a kutat, amelyet a Budapest-Bamako résztvevőinek adományából ástak ki. Balogh Sándor, az Afrika Magyar Egyesület elnöke köszöntötte a település elöljáróit. Majd Bóna Ildikó, Miss Hungary ünnepélyesen átadta a piros, fehér, zöld kutat, amit egy fordítási hiba miatt, piros, sárga, zöldre festettek. Tam-tam dobok, táncosok és a vének tanácsának kultúr programja tette az eseményt emlékezetesebbé. Majd az egyik csapat váratlanul müzli szeleteket kezdett el dobálni autójukból, mire elszabadult a pokol. Ekkor megjelentek a szuvenír árusok és a koldusok is, Bóna Ildikó pedig az életét féltve menekült vissza a váltó hibákkal küszködő Coimbra Racing Team mikrobuszába.

A mai napon megtörtént az első baleset is. A Budapest-Bamako egyik mauritán szervezője autójával a Noukchott-Kiffa szakaszon felborult és fejsérüléseket szenvedett.

A 31-es kis Polski ma végképp bedobta a kulcsot. Az angol fiúk 15O Euroért eladták az autót Alegben. A 25-ös Mini Morris-ra is hasonló sors várhat az elkövetkező napokban. Őket a Daciaval Bamakoba csapat szerelői vontatták egész álló nap. A OO-ás VW Bogárban pedig eltört a tegnap Noukachottban házilag gyártott alkatrész. A Bogár úgy néz ki Kiffában marad, és majd egy későbbi időpontban hozzák vissza Budapestre.

A három napja eltűnt, majd végül előkerült 16–os Tito Alba csapat tagjai ma nem versenyeztek, inkább felfedeztek. Kiffától 75 kilométerre keletre, egy oázisban sivatagi krokodilokat találtak. „Huszonegy darabot számoltunk meg ezekből az állatokból”- mondta Krasznai Imre. A sivatagi krokodilok abból a korból maradtak itt, amikor még a Szahara zöldellő erdő volt. Az evolúció során képessé váltak arra, hogy a jelenlegi sivatagi körülmények között is megéljenek. Ritkaság számba megy őket januárba látni, hiszen a száraz évszakban többnyire téli álmot alszanak.

Az esti a táborhelyen Kiffa kormányzója, rendőrfőnöke és a régió katonai főparancsnoka fogadta a futam szervezőit. Ők is köszönetüket fejezték ki, hogy a magyarok ezekben a nehéz időkben szolidaritásukról biztosították Mauritániát. „Ezt a gesztusukat sosem fogjuk elfelejteni” – mondta a kormányzó Villám Gézának a látogatása utáni beszélgetésen.

A csapatok egyre fáradtabbak és elcsigázottabbak. Senki sem gondolta, hogy ilyen kemény lesz az idei futam. A neheze pedig még hátra van. Holnap végleg búcsút int a mezőny Mauritániának és a Szaharának. Megkezdődik az első szavannai szakasz és kora délután már Maliban lesznek a versenyzők.



A verseny ma reggeli állása:

1. 21-es Raid Adventure Team (Szlovákia) 338
2. 36-os Pappas Team (Magyarország) 334
3. 29-es TBA Racing (Szlovákia) 325
(bamako hivatalos oldala)

2008. január 24., csütörtök

Afro feeling



































Mauritánia Land Rover expedició:




Mauritán népzene:




Plymouth Dakar Challenge (szóval ezért kell a síléc 01:26-nál):


Friss lángos

Motorosok: Most kaptam üzenetet a Kabakoma csapattól: ezekben a percekben szerelik be a motorba az új hengert. Most hogy napok óta Agadirban voltak kénytelenek vesztegelni, nagy az öröm, lassan elindulhatnak a mezőny után.

Éjfél után valamivel a stopposok is hírt adtak magukról:

"Ne izguljatok fiúk, a Kontroll csoport mindent megtisztít utánatok! Úgy voltunk vele, hogy ha már nem tudunk veletek bulizni, akkor a Ti egészségetekre is iszunk a határ előtt hagyott pálinkátokból. Ez olyan jól sikerült, hogy visszafelé feleslegesen keresnétek. Átvittünk Mauritániába is belőle. A csempészet egy régi, de már jól bevált módját választottuk: lenyeltük! Üdv Nouakchottból, egy igazi porfészekből."

A Flying Giziék pedig ezzel a képpel üzenik, hogy a hír örömére friss lángossal várnak titeket:

(index)

Dögök útja


Szavanna és homoksivatag váltogatja egymást, ahogy mélyebbre hatolunk az afrikai szárazföldön. Az utat roncsok és dögök szegélyezik.

Reggel késve indultunk - 11 óra is volt, mire kihajtottunk a szállás kapuján - egyenesen a novaksuti csúcsforgalomba. Autók, szamárfogatok, kisbuszok, teherautók özönlenek minden lehetséges irányba négy sorban a kétsávos úton, mindenki a dudát nyomja. Az út mellett fehér leples férfiak integetnek, ujjaikt dörzsölve mutogatják, hogy váltanának pénzt. Sokan hordanak kék vagy fehér lepelszerű ruhát, rajta cicomás arany rátéttel, irataikat hasonló anyagú nyakba akasztott szütyőben tartják, ha sok cucc van benne, olyan, mintha pókhasuk lenne.

A mai táv 750 kilométer, sietnünk kell a késés miatt. A fővárostól keletre vezető út a hegyi utakhoz hasonlóan girbegurba. Épp csak nem vízszintesen, hanem függőlegesen: dombokra hág fel, és 10 százalékos emelkedőkkel ereszkedik völgyekbe, amúgy szinte nyílegyenes. Az egyhangú táj lassan változik.


Itt még akáciákkal, bokrokkal pettyezett vörös homokdűnék nyalogatják az aszfalt szélét, amott már fű nő a cserjék között, de a szárazságtól szinte citromsárga színű, majd újra homok. Szavannásodik a vidék, és az égen felhők is megjelennek, ahogy közeledünk Tidjikja felé. A homok azonban marad, ha összedörzsölöm izzadt tenyerem, vörösen pödrődik le róla a finom porréteg.

A völgyekben többnyire téglaszínű és formájú házból álló falvak, apró mecsetekkel, két-háromembernyi tornyukból megafonok meredeznek. Elhagyunk néhány várost is. Az országút ezeknél leszűkül, alig méterrel gurulunk el az árusok bódéi és sátrai előtt, ahol kenyeret, ruhaneműt, vagy épp rúdon függő nyers kecskehúst árulnak légyzsongás közepette.

Az országutat ritkábban autóroncsok, gyakrabban rossz gumik és dögök szegélyezik: kecskék, szamarak, marhák, tevék különböző mértékben oszló tetemei. Nem véletlen, a padka melletti bokrok között mindig legelnek állatok, vagy tehéncsordákat hajtanak át a pásztorok az úton, szamarak pihennek fejüket egymás hátára támasztva a záróvonalon. A rendőri ellenőrzőpontokon nem piszkáltak, lehet, hogy használt a fagyík, amit ragasztószalaggal a motorháztetőre erősítettem reggel.

Ez így folytatódik vagy 400 kilométeren. Időnként homokos sivatag, időnként kiégett szavanna. Aztán hegyvonulat tűnik fel a látóhatáron, ami hamar a fejünk fölé tornyosul, és belefutunk a vörös dombok ölébe. Repedezett betonlapokból álló út kanyarog fel a hágóra, mögötte csak kis lejtő, a hegyvonulat valójában egy fennsík széle. Vörös bazalt ural itt mindent, repedezett sziklák, megkeményedett lávamezők, sötétvörös porral borított lapályok váltogatják egymást. Egyre kevesebb az autó, félóra is eltelik, mire szembejön egy.

A mezőny már nagyon szétszakadt, van aki el se jön Tidjkjába, hanem Kiffa felé veszi az irányt. Az úton többekkel összefutottunk, a BKV-busz pihent, a Bamakocsi csapata hátsó féket szerelt - ami nem fogott. "Már egész jól megy motorfékkel" - mondta egyikük.

Sötét van mire a szálláshelyre érünk. Vörös homokos domboldal a városon kívül, furcsa bokrokkal. Ha megkarcolom a kérgüket, büdös fehér lét eresztenek. A mezőny kisebb csoportokban táborozik, van, aki tévét néz - egy amerikai akciófilm megy - van akik magyarul köszönni tanítják a táborban lézengő helyieket, a távolabb a BKV-busz aggregátora töri darabokra a sivatag némaságát. Ma este kipróbáljuk, hogy tudunk feltölteni a műholdas telefon segítségével. Lassú lesz. Videóval nem is próbálkozunk. (origo)

Blue Star

Velorexel a földkörül... majdnem.

Jön a henger



13. Jan 24 - Tidjikja - Kiffa (400 km)

Várjuk az alkatrészt vagy egy szerelőt, kezd elhomályosulni mit is, valami még dereng, fontos lett volna gyorsan itt. Ahogy telnek a napok, egyre több helyi néz marokkóinak. Tud valaki marokkói letelepedési engedélyben segíteni?
Már Marokkóban van a hengerünk. Zoli, aki a buli kedvéért Marokkóba repült a póthengerünkkel, már buszon ül Agadir felé, ahol mi sorban alkudozunk az összes szerelovel, ki rakja össze hamarabb a motorunkat.
Addig a tengerparton próbáljuk nem elfelejteni, hogy miért is jöttünk...Ha Allah es a többi istenek is úgy akarják, akkor pont odaérünk a segou-i fesztiválra és utána meg bőven marad időnk elmotorozni Accra-ba is. (index)

Az út egyébként szép volt.
VOlt egy gyenge próbálkozásunk arra hogy valami szállás félét kerítsünk magunknak, de 5000 pénzért (forintnál gyengébb kicsit az guja) ajánlgattak egy büdös szobát a földön olyan szivaccsal, amit a New Yorki helyszínelők kb egy hétig csak lámpáztak volna. Kijöttünk vissza a város szélére a kempingbe és ma is a homokban alszunk.
A táborban itt vannak Akibújték, meg a Brillum, meg a Fütyülős. A “szálláson” találkoztunk jó sok motorossal (KTM-esek tuti voltak köztük, de a többieket nem ismerem még). A Quart-ot napközben és reggel láttuk, de aztán eltűntek a szemünk elől és most nem láttm Őket.
Velünk minden rendben van. A hangulatunk is jó, így holnap bemegyünk a homokba és mindenkit megelőzve (mert nem lesz kávézó) megnyerjük a holnapi szakaszt :)
A Velorexet nem láttuk kb 2-3 napja…nem tudom merre járnak…sztem Kiffába mentek.


13.nap 2007.januar 25. Mbut-Kankossa videó


2008. január 23., szerda

3 keréken

Szintén 3 keréken a sivatagban. Flying Gizi news 4. epizód.

A márka :-)




Pihenés közben


Budapest-Bamako versenyzői ma tovább indultak a 750 kilométerre fekvő, szaharai oázisba Tidjikjába. A festői hangulati sivatagi városba főleg aszfalton haladnak, de az összes mai feladatot sivatagi és szavannai speciál szakaszokon kell teljesíteni.

A mai etap egy kis kitérő a Bamakoba vezető úton. Ez lehetővé teszi a túrázóknak és a gyengélkedő technikájú résztvevőknek, hogy egy napot lazítással és szereléssel töltsenek. A város műhelyei megteltek magyar rendszámú kocsikkal.

A kis Polskit már 11-kor helyrepofozták. Az Ikarus utasai pedig még a tegnapi buli fáradalmait próbálták kiheverni ma reggel. Villám Géza bogarát pedig még most is szerelik. A dűnéken és a tengerparti buckákon az egyik távtartó gyűrű elfáradt és eltört. "Úgy érzem igazán nem is teljesíti a Bamako távját az, aki legalább egy pár órát nem tölt egy helyi szerelőnél" - mondta a futam szellemi atyja.

Az M2-es orvosi autó kormánymű gondokkal küzd. Jelenleg őket is szervizelik a mauritán fővárosban. A diagnózis e sorok írásakor még ismeretlen. A 33-as versenycsapat vette át az orvosi feladatokat Dr. Palotás Miklós traumatológus vezetésével. "Minden szükséges felszerelésük rendelkezésre áll." - mondta Gyurkó Gábor, a futam mentési vezetője, az M2-es pilótája.

Az első csapatokat délután 5-6 körül várják Tidjikjába (bamaoko hivatalos oldalról)

86-os busz video

Velorex riport

100 km/h száguldás, knédli föld felé.


Homokviharban









12. Jan 23 - Nouakchott - Tidjikja (750 km)

Homokviharban vezetni hatszáz kilométeren át üres országúton, alapvető vezetésélmény. A por kifehéríti a kontúrokat, egy cserje látszik, a mögötte álló már csak sejthető, az út fölött folyik át a homok. Csak a technikára bízhatod magad, ha ki kellene szállni, néhány óra alatt lereszelné bőrt az arcunkról. Tétje van, hogy minden jól menjen, de azért közben percenként csettintgetünk elismerően. Ondöródögén, ilyen nincs is.

Még nagyobb a tét a tengerparton. Mauritániában leginkább homokból van választék. A porviharos országút, homokos part a tenger mellett, közöttük dűnék. A csapat nagy része nem vágott neki a 20 kilométeres fövenytúrának. A Volvo busz megpróbálta ugyan, de kiderült, 20 tonnából mégiscsak lehetetlen homokfutót csinálni. Előtte azért egy szikkadt talajú skságon száguldozni kezdett a busz is. A Rudi és Jász kolléga a tetőn kendőbebugyolált fejjel érezte át egy a Mad Max forgatásána hangulatát. A busznak nem sikerült beváltani viszont alkotója nagy álmát, többször besüllydet a homokba, húzni kelett, sorban jöttek a csapások, nyolc órába került visszvinni a szilárdburkolatra. A BKV-team a fővárosnak vette az irányt, és követte a terepjárós társaság fele is.

Flying Gizi és Kirk kicsit későn vágtak neki az igazi rallinak. Hiába a 40-50-nel tempóban nyomott rodeó a buckákon, a dagály emelkedett, és nem volt senki látótávolságon belül, egyik oldalon az óceán, másik oldalon a sivatag, és nincs térerő. Társaságra éhezve és kimerülve futottunk be a táborba. Volt, akinek viszont ez nem sikerült, és magányosan az óceántól körülzárva töltötte a megfeneklett kocsi mellett a éjszakát. (index)

12.nap 2007.januar 24. Nouakchott-Mbut videó

Homokviharban


Flying Gizi Team videó



...a keréknyom


Nem hivatalos külömböző hírforrásokból szemezgetve, minden rendben a lovagokkal.
...most jött...
"Nem tudunk kepet kuldeni mert elloptak a fenykepezonket a q va kolkok marokoba a kamerank meg a ketnapos homokviharban lett oda minden oke sanyi krisz itt vagyunk a mauritan fovarosban reggel indulunk kiffa fele "

Ha a többi versenytárs közül valaki érez némi lojalitást és tudná fotózni őket, az nagy hálánkat élvezné eme vesztes helyzetünkből segítve minket.

Megpihenés


2008-01-22 Nouakchott, Mauritánia

A sivatagi vihar egész éjszaka tombolt. Reggelre a maroknyi bátor versenyző, akik az óceán partján töltötték az éjszakát, teljesen betemetve találta sátraikat.

A 40 versenykategóriában induló közül reggel 7 órakor csak 12-en vették át a napi feladatlapokat. Sokakat a dagály tartott távol az éjszakai befutótól, sokakat a homok tartott fogságban.
A 74-es rajtszámú csapatot a homok is és a dagály is elkapott. "Életünk legrémesebb éjszakáját töltöttük el. Azt hittük a kocsinkat teljesen elmossa a tenger. Nem hallották a segélyhívásunkat a rádión. Végül a hajnali apállyal megérkezett Stoffel Laci és Kati, akik kihúztak minket a tengerből" – mesélte a 74-es kapitánya.

A Hummeres csapat, a 21-es rajtszámú Szahara Express-szel együtt szintén egész éjszaka vontatott bajba jutottak, akik a nemzeti park dünéinek fogságában ragadtak.

A motorosok is rendesen megszenvedték a tegnapi és a mai homokvihart. "Tegnap 140 kilométert bolyongtunk a nemzeti park süppedős homokjában, de olyan erősen fújt a szél, hogy hárman is borultunk. Egész napos küzdelem után végül visszafordultunk a betonra és egy másik irányból próbáltuk megközelíteni a tábort, de végül a dagály gyorsabb volt. A szabad ég alatt éjszakáztunk hálózsákok és sátor nélkül. Nem volt könnyű, de nagyon jó a csapat. A motorosok összetartanak, mindenki egészséges és jól van. Egyedül két srácról nincs semmi információnk. Nekik még Marokkóban akadtak gondjaik a Honda Dominatorjaikkal, és azóta nem érték utol a mezőnyt." – foglalta össze a motorosok történetét Mező János a Motor Revü RMC Rally Trió vezetője.

A 00-ás rajtszámú VW bogár csodálatosan teljesített homokban és vízben egyaránt. Jelenleg Nouakchottban egy műhelyben készítik fel az utolsó nagy erőpróbára. "A Sahara Garage szerelőgárdája reményeink szerint egész éjszaka dolgozni fog, hogy holnap újult erővel vághasson neki a bogár az utolsó 2000 km-nek."- nyilatkozta Villám Géza.


A versenyben továbbra is a címvédő szlovák Ulrich házaspár vezet 253 ponttal. Az előnyük jelenleg 10 pont a második helyen álló 36-os rajtszámú Pappas Team előtt.

3. TBA Racing – 242 pont
4. Americana Team – 241 pont
DLC Racing Africa - 241 pont
5. SYSMAN – 230 pont
6. Olsen Banda Száguld – 211 pont
7. Nagy Ádám – 208 pont
8. Quart Team – 195 pont
9. Brillum Dream Team – 193 pont
10. Homokdüne.hu – 188 pont

Ma este a Budapest-Bamako nouakchotti táborában a mauritán kormány képviseletében BA Madine turisztikai miniszter és két helyettes államtitkára fogadta a rally résztvevőit. Egy elegáns beduin sátorban mondott beszédében Madine úr megköszönte a magyar és nemzetközi résztvevőknek kormányuk nevében, hogy ezekben a nehéz időkben bizalmat szavaztak országának. A magyar-mauritán kapcsolatokról azt nyilatkozta, hogy a Budapest-Bamako "az első lépés egy új barátság útján".

A holnapi cél Tidjikja és az összetett versenyben 66 pontot lehet szerezni. Holnap áthalad a mezőny Aleg-en, a karácsonyi turista mészárlás helyszínén.

Gizi news 2.

2008. január 22., kedd

Hóban szélben, napsütésben...

Szahara










A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában. Területe több, mint 9 millió négyzetkilométer, kora 2,5 millió év. A Szahara név az arab "sivatag" szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel.

Nyugaton az Atlanti-óceán, északon az Atlasz-hegység és a Földközi-tenger határolja, Egyiptom és a Vörös-tenger keleten, és délen Szudán (régió), illetve a Niger folyó völgye. A sivatagot a következő földrajzi egységekre szokták osztani: Nyugat-Szahara, a középső Ahaggar-hegység, a Tibeszti hegység, az Aïr-hegység (sivatagi hegyek és magas fennsikok), a Tenere sivatag és a Líbiai sivatag (ez a legszárazabb régió). A Szahara legmagasabb pontja a 3415 méter magas Emi Koussi a Tibesti hegységben, Csád északi részén.


A SzaharaÉszak-Afrikára és szub-szaharai Afrikára osztja a kontinenst. A Szahara déli határán félszáraz szavannák húzódnak, a Száhel-övezet.

Élvezd a cabriot tied a sunshine

Mindent szervezetten



















"Tisztában vannak azzal, hogy Fekete-Afrikába segélyt vinni nem veszélytelen?" - kérdezte az Afrikát többször megjárt angol tévés a bamakóba induló csapatot. Akkor vigyorogva rángatták a vállukat, kalandra készen, lelki szemeik előtt az ajándékoktól meghatódott fekete gyerekek. A rengeteg élelmet, ruhát, taneszközöket, játékokat egységcsomagokba porciózták, majd elindultak a tavalyi futamon.

Mauritániába érve tárult eléjük igazán az afrikai szegénység. Bár az adományok célpontja Bamakó volt, az egyik part menti halászfaluban úgy gondolták megállnak, és kiosztanak néhány dobozzal.

A faluba érve rögtön az autó köré sereglett vagy húsz asszony, és legalább ennyi gyerek. A sofőr kiszállt, és hátrament, szemével a törzsfőnököt kereste. Azt mondták ugyanis a szervezők, hogy ha adományt osztanak valahol, azt mindig a törzsfőnök jelenlétében tegyék. Az adott falu vezetőjeként ugyanis, bármi történik rendet tud teremteni.

A törzsfőnök meg is érkezett két segédjével. A futam résztvevője felnyitotta a terepjáró hátát, és kipakolt három doboznyi ajándékot. Itt követte el a hibát, ugyanis a dobozokat átadta a törzsfőnöknek. Azt ugyanis elfelejtették, hogy az ajándékok kiosztásánál ugyan jelen kell lennie a főnöknek, de semmiképp nem szabad neki odaadani az ajándékokat. Ő ugyanis egyáltalán nem osztja ki, hanem elteszi és eladja.

Így hősünk csak annyit vett észre, hogy a törzsfőnök és társai egyszer csak eltűnnek az ajándékokkal. Már éppen csukta volna le a csomagtartó ajtaját, amikor elszabadult a pokol. Rengeteg kéz ragadta meg, és húzták, tépték a ruháját. Mások nem engedték hogy lecsukja az ajtót, hanem benyúltak és rángatták ki az autóból amit értek. Néhány másodperc alatt játszódott le a dolog, az autó vezetőjének csak az volt a tudatában, hogy meg akarják lincselni, azonal el kell tűnnie innen.

Mikor a kirángatott dobozok egy pillanatra lefoglalták a támadókat, lecsapta a kocsi ajtaját, és előreverekedte magát az ajtóhoz és bepattant. Társa az anyósülésen ülve nem is látta hogy mi a helyzet, csak hogy rengetegen tolonganak az autó körül. Elindították a motort, de csak lépésben tudtak haladni. Mikor végre félreálltak az útból, előkerültek a kövek. Záporoztak a kocsira a kisebb-nagyobb kődarabok, a bamakósok pedig a lehető leggyorsabban elhúztak a faluból.

Bamakóban már szervezettebben ment az adományozás, de a kis halászfalus eset azóta is rémálmaik része. (index oldalról)